PETICIÓ

                                            


Szép napot kívánok minden Assassin rajongónak és látogatónak!


Egy kéréssel fordulunk hozzátok . Október 23. alkalmából Magyarország beadott egy kérvényt az  Ubisoft Entertainment-nek,  hogy a következő Assassin's Creed  az 56-os forradalomról szóljon . Szóval ha szeretnétek ,hogy a következő AC 56-ban játszódjon: Link
és írd alá a petíciót!!


Előre is köszönök minden alá írást!:)

Rejtett pisztoly

A rejtett pisztolyt, Altair nagymester fejlesztette ki a második édenalmája segítségével. Később Leonardo da Vinci megcsinálja Eziónak, Altair  kódexe segítségével. 

Ez a fegyver egy karra erősített pisztolyból áll amivel nagy távolsággal lehet ölni.

Reneszánsz kori Assassinok és Zsoldosok 2

                                               

                           Mario Auditore

Mario Auditore (1434 - 1500) egy olasz származású férfi volt, Monteriggioni uralkodója 1454-től 1500-ig, illetve az Itáliai Asszaszinok nagymestere volt a haláláig.
Az élete alatt Mario együtt dolgozott a testvérével, Giovannival, hogy összegyűjtsék Altaïr Ibn-La'Ahad Kódexeinek az elveszett oldalait. Uralkodása alatt Monteriggioni megint virágzó közösség lett.
Szintén felelős volt az unokaöccse kiképzésére Ezio Auditore da Firenzének. A kiképzése után tovább nyújtott irányítást és tanácsot Monteriggioni esése alatt haláláig 1500-ig.

Korai élete

Mario nagy valószínűséggel született Monteriggioniban, Toszkánában, és a fiatalabbik testvére Giovanni Auditore da Firenze, aki akkor született, amikor Mario két éves volt. Mario figyelemre méltó Asszaszin volt, mert egy vérvonalából származott, és ezért már fiatal korában elkezdték a kiképzését.
Amikor ő hat éves volt, Mario fontos szerepet játszott az Anghiari csatában, ahol riasztotta a katonákat, hogy Firenzét megtámadták a Milánóiak. Emiatt a csatát leállították és a firenzeiek győztek.
Mindazonáltal a firenzeiek győzelme után Mario Monteriggioni megvédésének szentelte az életét.

Monteriggioni ura

1454-ben miután Mario öccse, Giovanni úgy döntött, hogy elköltözik Firenzébe, hogy folytassa a banki karrierjét, és miután az apjuk meghalt, Mario Monteriggioni magányos uralkodójává vált. Mario a Villa Auditorében maradt, és leveleket írt Giovanninak. Ezek közül a levelek közül az egyikben Mario megvédte a döntését Monteriggioniba való tartózkodásáról. Erre utalnak, hogy ritkán látta a családját.
Mario uralkodása alatt Monteriggioni megtapasztalta a jólétet egy idejig. Mario több boltot és céhet nyitott ki a városban és növelte a város védelmét azért, hogy ellen álljon a Firenzei támadásoknak. 1454-ben, őt felfedezte egy firenzei informátor, Luciano Pezzati. A saját zsoldosai mentén Mario szembenézett Pezzatival és az embereivel.
Mario párbajozott Lucianoval, alig győzte le őt, és visszavánszorgott a Villa Auditorébe. A firenzei kém, felfedezte, hogy a város elküldte Federico da Montefeltro-t, hogy vezessen egy támadást Monteriggioni ellen. Mindazonáltal Mario vezetése alatt a várost sikeresen megvédték és az inváziókísérlet kudarccal végződött.
Végül Luciano Pezatti bevallotta az igazságot az ostrom mögött, a firenzeiek megtámadták Monteriggionit egy rejtélyes készítmény keresése miatt. Mario összegyűjtötte az építészeit és a történészeit miközben végül évekkel korábban felfedezte a városi kutat, amit egyszer lecsapoltak és ásatásokat végzett rajta.

Mario sérülése, ami a sebhelyével végződött.

Együtt egy bányásszal és néhány emberrel, Mario belépett a kútba. Míg eleinte nem találtak semmit, Mario látta, hogy a hátsó fal közelében, egy nyílás volt. Együtt, tolták a falhoz, és találtak egy rejtett folyosót, tele különféle halálos csapdákkal. Az emberei az életüket vesztették a csapdák miatt és Máriót is elkapta egy csapda, ami elvakította a bal szemét, és ottmaradt egy sebhely az arcán.
Végül a sérüléseik ellenére a csoport a kúton belül, találtak egy fából készült dobozt. Majd Mario azt mondta, hogy a fájdalom átmeneti hagyják azt figyelmen kívül. Mario hitte, hogy ott kellett volna lennie az oka, hogy miért nem volt ott, és hogy azt kinyitni nem lenne bölcs döntés.
Mario emberei fellázadtak. Mario kíváncsi volt azzal kapcsolatban, mi lehet, a doboz tartalma, de megígérte magának, hogy nem fogja kinyitni. Helyette elvitte a Villa Auditorébe miközben figyelmen kívül hagyta a készítmény ajánlatait. Miután ideiglenesen tárolta azt a villán belül, hívatta a testvérét, hogy vegye fel azt miközben ő elbocsátotta és ez volt a testvérek problémája.

Családi összejövetel

1476-ban Giovannit és a két fiát Federicot és Petrucciot kivégezték árulás vádjával Rodrigo Borgia a Templomos Rend Nagymestere kérésére. Miután evakuálták őket Firenzéből Giovanni megmaradt fia, Ezio elkísérte az anyját, Mariát és Claudiát, a húgát a városból Monteriggioni irányába.

Mario megmenti Eziot, Mariát és Claudiát.

Ahogy ők hárman közeledtek Monteriggionihoz, őket lesből megtámadták Vieri de' Pazzi és a katonái. A küzdelem közepén Mario és a zsoldosai megérkeztek és megmentették őket. Ott Mario elmondta Eziónak az Asszaszin örökségét, és, hogy neki szüksége volna, hogy eddzék, hogy megfelelően legyőzhesse a Templomosokat és harcolhasson vele, és megvédhesse az anyját és a húgát.
Mario akkor elindította Ezio képzését, hogy Asszaszin legyen miközben harci készségeket tanított neki, mint például lefegyverzés és ellenszegülés. 1478-ban Ezio bejelentette, hogy elhatározta, hogy Máriával és Claudiával Spanyolországba utaznak Mario akarata ellen. Mario távozott San Gimignanóba és még azelőtt Ezio átgondolta a döntését.
Miközben bűnösnek érezte magát, Ezio követte Mariót San Gimignanóba, hogy segítsen neki megölni Vieri de' Pazzit. Amikor Ezio sikeresen meggyilkolta Vierit és elkezdte sértésekkel kihasználni a testét, Mario közbelépett és arra ösztönözte őt, hogy legyen tiszteletes a halottak iránt. Mario egy rövid monológot mondott és lecsukta a holttest szemeit.

Mario megmutatja Eziónak a Kódex oldalait a falon.

Amikor visszatértek Monteriggioniba, Mario emberei ünnepelték a győzelmet, és Mario megmutatta Eziónak a Szentélyt. Szintén beszélt Eziónak a Kódex fontosságáról és beszélt az oldalak közül néhányról, amit Giovannival gyűjtöttek össze az évek során.
Később, megfigyelte Eziót ahogy tollakat tesz Maria hálószobájában levő ládába, hogy bátorítsa az anyját, Mario beavatkozott miután látta Eziót, hogy az ötvenedik tollat rakta bele. Megpróbálta elkedvetleníteni Eziót, tájékoztatta az unokaöccsét, hogy használatra hagyott egy új fegyvert a városi kovácsnál.
Az Alma megszerzése

1488-ban, Mario és néhány másik Asszasszin vezető találkoztak Velencében, megtervezték, hogy megszerzik az Almát Rodrigo Borgiától miközben tudták, hogy azt aznap kézbesítenie kellett neki. Amikor Rodrigót látták, hogy Eziót verik, azonnal beleavatkoztak a küzdelembe és szembeszálltak Rodrigóval és az embereivel.
A másik Asszaszin rohant, hogy segítsen nekik, és miután Rodrigót és az őreit legyőzték, a Templomos vezető elmenekült miközben az Almát otthagyta. Mario felfedte Eziónak, hogy mindazok, akik segítettek neki, azok Asszaszinok voltak. Ugyanazon az estén a csoport találkozott egy torony tetején a városban, ahol Eziót beavatták az Asszaszin Rendbe.

Mario és a többiek aktiválják az Almát.

Miután biztosították az Éden Darabját, Mario tanulmányozta Niccolò Machiavellivel, Leonardo da Vincivel és Ezióval. Amikor az Almát aktiválták Mario és Niccolò megragadtatták a fejüket. Ezióval és Leonardóval nem történt semmi, bár ők ketten kissé megvakultak az Alma által kibocsátott fénytől.
Erre, Mario felismerte az Alma lehetőségét a nagy hatalmát, és arra ösztönözte Eziót, hogy védje azt azáltal, hogy a Rocca di Ravaldinóba viszi azt Forlìba, ahogy a citadellát védte a szövetségesük, Caterina Sforza. Amikor elindultak, Mario szintén felkérte Leonardót, hogy látogassa meg a Villa Auditore-t Monteriggioniba.

Utazás Rómába

„Jobb kezében a föld, mint az ember kezében.”
—Mario a személyzetről.

1499 decemberében Mario, Ezio és más Asszaszinok összegyűltek a Villa Auditorében, hogy megtudják a jóslást, amit elrejtettek a Kódexben. A csoport felfedezte, hogy a templomok helyszíneivel elrejtettek egy világtérképet. Ezio arra a következtetésre jutott, hogy a legközelebbi boltozat a Vatikánban volt, és, hogy Rodrigo Borgia pápa lett volna, hogy hozzá férhessen a Kamrához és a Pápai Jogarhoz.

Mario biztatja Eziót, hogy az Almát dobja bele a vízbe.

Ezio ekkor elindult Rómába, hogy meggyilkolja Rodrigót és belépjen a Kamrába, amíg Mario és a társai nyugtalankodnak a városban, hogy megzavarják a Pápai hadsereg figyelmét. Ezio megkímélte Rodrigót, de rátermett volt, hogy használja az Éden Jogarát és az Alma kombinált hatásait, hogy belépjen a Kamrába. Miután beszélt Minervával, az egyik Első Civilizáció tagjával, kiment a szobából az előszobába.
Ezt követően, Ezio találkozott Márióval a Sixtus-kápolnában, ahol elmondta az unokaöccsének, hogy a személyzet "Jobb kezében a föld, mint az ember kezében." Innen Ezio megmászta az útját felfelé ők ketten harcoltak, amíg a Vatikánból eljutottak a Tiberis folyóig.
Amint elérték a folyót, Mario biztatta Eziót, hogy dobja bele az Almát a vízbe, de Ezio nem tette. Miközben megnyugtatta az unokaöccsét, Mario elvette az Almát Eziótól és azt mondta neki, hogy ő meg fogja tartani az Almát, amíg az idő engedi neki.

Monteriggioni ostroma és a halála

„Ezio: Nagybátyám... legyen óvatos.
Mario: Úgy lesz.”
—Mario és Ezio utolsó beszélgetése.

Miközben lóháton tértek vissza Monteriggioniba, Ezio és Mario elérték, hogy Újév napján 1500-ban haza érnek. Ahogy közeledtek a kapuhoz, Mario hallgatta Eziót, ahogy arról mesélt, hogy mi történt a Kamrában, bár Mario tanácsolta neki, hogy nem kell aggódniuk miattuk pillanatnyilag.
Mivel ők ketten belovagolt a városba, ők éltették át a városlakók számára a győzelmet a Vatikánban, és míg Mario visszatért a villába, Ezio elkezdte élvezni az időnek az új bőségét, ami neki volt.
Hajnalban január 2.-án -- Claudiának a születésnapján -- Monteriggionit megostromolták a Borgia sereg Cesare Borgia vezetésével, Mario találkozott Ezióval miközben azt mondta neki, hogy meg fogja óvni az Almát, amíg Ezio az ágyúval vezetett egy Borgia ellen irányuló frontális rohamot.

Mario összeomlott Cesare előtt.

Mindazonáltal Mario a csata alatt sebesültté vált, és ahogy megpróbált elmenekülni, a városban összeomlott a város kapuin belül. Őt hamarosan követe Cesare és a három főhadnagya: Octavian de Valois, Juan Borgia és Micheletto Corella, és ahogy megpróbált felállni, Cesare megközelítette őt és kiáltott Ezio figyelméért.
Miközben tartotta az Almát a kezében, Cesare akkor fejbe lőtte Máriót ahogy feküdt alatta, Ezio családja ösztönözte őt, hogy mennyen Rómába. Cesare már akkor lefejeztette Máriót.
Mario halála után, a város elpusztult, a Villa Auditorét megszentségtelenítették, és az Asszaszin Rend kénytelen volt átköltözni Rómába, Niccolò Machiavelli vezetésével.

Reneszánsz kori Assassinok és Zsoldosok 1

                                               

                       Bartolomeo d'Alviano

Bartolomeo d'Alviano (1455-1515) az Asszaszin Rend tagja, és a római és velencei zsoldosok vezetője volt. Mivel  amíg Velencében tartózkodott, összebarátkozott Ezio Auditoréval, az Itáliai Asszaszinok későbbi Mentorával, és együtt visszafoglalták a Castello kerületet, Bartolomeo otthonát Silvio Barbarigótól, egy Templomos nemestől. Bartolomeo akkor is jelen volt, amikor Eziót hivatalosan is beavatták a Rendbe. Bartolomeo akkor is segítségére volt, amikor beszivárgott a Vatikánba; Róma több pontján támadásokat követett el, hogy az őrök ne állítsák meg Eziót.
Bartolomeo és Ezio Rómában találkoztak újra. Feleségével Pantaselea Baglionival a Caserma di Alvianoban telepedtek le. Bartolomeo itt harcolt a Borgia erőkkel, és az Octavian de Valois által vezetett francia katonák ellen. Ezio sikeresen meggyengítette a Borgiakat, így elég Asszasszinnal rendelkezett, hogy felszabadítsa a várost.
Bartolomeo is több olasz hadseregben szolgált, híres volt határozásban és kardforgatásban. Harcolt Agnadelloban, amit elvesztett. Amikor felszabadult, folytatta katonai karrierjét, míg Ghedi ostrománál feladta azt.

Előélete

Bartolomeo Alviano városában született, Francesco d'Alviano és Isabella degli Atti fiaként. Unokatestvére volt Fabio Orsininek, és Niccolò di Pitiglianonak.
Bartolomeo valahogy rálelt az útra az Asszasszonok Rendjéhez, a Castello kerületben, Velencében. Ebben a kerületben tartózkodott és irányította a város zsoldosait.
Bartolomeo valahogy rálelt az útra az Asszasszonok Rendjéhez, a Castello kerületben, Velencében. Ebben a kerületben tartózkodott és irányította a város zsoldosait.

A Castello Kerület Ura

„Gyáva kutyák! Elvisztek mindent! Már megint! Hátrakötött karral végzek veletek!”
—Bartolomeo, az örök szidása, szabadságvesztése miatt

Dante és Bartolomeo harca.

1486-ban a templomos Silvio Barbarigo vette át a Castello kerület irányítását, és Bartolome legtöbb emberét elfogatta. Azonban az Asszasszin Ezio Auditore da Firenze, a néhai Giovanni Auditore da Firenze fia Bartolomeo segítségére sietett. Utat tört Bartolomeo főhadiszállásához.
Ennek az évnek a negyedénél Bartolomeo és Ezio végzett Silvioval, és visszaszerezte a megmaradt emberivel a kerület irányítását. Először visszaszerezte régi fegyverét "Biancat", majd megkérte Eziot, hogy mentse meg az elfogott embereit. Miután az összeset megmentette, visszatért Bartolomeohoz. Bartolomeo arra utasította, hogy helyezzen el zsoldosokat szerte a kerületben, hogy felkavarják kicsit a nyugalmat, és visszaszerezzék a kerületet.
A zsoldosok segítségével, Ezio megszüntette az őrök uralmát a kerületben, hogy a zsoldosok átvegyék a helyüket. Miután minden zsoldost elhelyezett, felmászott a legnagyobb torony tejére, és beindította a jelző tűzijátékot, hogy a a zsoldosok elkezdhetik a támadást.
A toronyról Ezio észrevette, hogy Bartolomeo és Dante Moro küzdenek, Silvio emberei között. Futott, hogy segítsen nekik, Ezio Silvio legtöbb emberével végzett, ám Dante megfutamodott, és a L'Arsenale felé vette az irányt.
Ezio, legyőzte Dantet, ám az menekülőre fogta ugyebár. Bartolomeo oda kiáltott neki, hogy kövesse a két jómadarat (ugyebár közben csatlakozott a futáshoz Silvio is). Azt hitték, hogy elmenekülhetnek egy hajóval, de Ezio mindkettejükkel végzett dupla rejtett pengéjével.
Ezután Bartolomeo megköszönte és gratulált Ezionak a Castello negyed felszabadításához, Silvio elnyomása alól, majd útjaik ketté váltak.


Az Éden Almájának Megszerzése
2 évvel később, Bartolomeo csatalakozott az Asszasszinokhoz az Éden Almájának megszerzéséhez, ami Rodrigo Borgia túlajdonában volt, a templomosok nagymesterének kezében. Amikor Rodrigoval küzdött Ezio ő és társai az őrőkre specializálódtak.

Ezio beavatása a Rendbe.

Együtt támadtak az őrők kivégzése után Rodrigora, ám ő megfutamodott, és az Almát maga mögtt hagyta. A kis csoport felfedte Ezio elöt, hogy ők Asszasszinok, majd egy magas torony tetjén beavatták a rendbe Eziot. A ceremónia végén a toronyból mindannyian végrehajtották a hit ugrását.

Harc VI. Sándor Pápa Ellen

1496-ban Bartolomeo csatlakozott az Orsinikhez a Borgiak ellen, akik megpróbálták elfoglalni az Orsini területet.
Bartolomeo erőforrásait három Borgia toronnyal vágták el, de Bartolomeo harci szelleme tartotta benne a lelket. Cesare Borgia teljesen elvágta a készleteit ám Carlo Orsini időben érkezett, hogy segítsen Bartonak, aki megsebesítette Cesare arcát.

Harc a Franciákkal

„Cesare meggyőzte Lajos királyt, hogy egy egész hadsereget küldjön ellenem. Megtisztelő.”
—Bartolomeo a franciák rohama előtt.

Ezio és Bartolomeo beszélgetése.

1500-ban, Bartolomeo és új felesége Pantasilea Baglioni Rómába költöztek a Caserma di Alvianoba, új zsoldos központba. Az Asszasszinok mellett, Barto fel akarta szabadítani a várost a Borgia elnyomás alól, zsoldosaival elsősorban Octavian de Valois francia seregével küzdött.
Ám Bartolomeonak szembesülni kellett, hogy már két fronton is támadják, egyik oldalon a Borgiak, másik oldalon a franciák. Ugyanebben az évben találkozott ismét Ezio Auditoreval, aki segített Bartolomeonak felszabadítani a környező régiót a Borgiak befolyásától. Cserébe Ezio Rodrigo és Cesare tartózkodási helyéről kért információkat.
Miután kiderítette a tartózkodásuk helyét, a Tiberis szigeten találkozott a többiekkel, hogy megvitassák az Asszasszinok további terveit.

Barto , Ezio és zsoldosai a központi kapunál.

3 évvel később, Bartolomeo harcban állt Baron de Valoissal. Amikor Ezio találkozott vele, hogy megvitassák a terveket, a francia parancsnokról, a beszélgetés hirtelen félbeszakadt, egy zsoldos miatt, aki figyelmeztette Bartolomeot, a francia csapatok támadására.
Ezio és Barto zsoldosai sikeresen megvédték a céh központot, és a főkapunál gyűltek össze. Valois felkeltette a figyelmüket.
Octavian Bartolomeohoz szólt, hogy z elfogott feleségért cserébe adja meg magát. A feldühödött Bartolomeo sértéseket kiabált a parancsnokra, és lóháton vette üldözőbe a visszavonuló francia csapatokat.
Ezio követte, és mikor megérkeztek a franciák táborához, a Castra Praetoriahoz, rá kellett jönniük, hogy a tábor áthatolhatatlan. Bartolomeo nem látott más megoldást, min hogy feladja magát, és ajándékokat küldjön, hátha megkímélik a feleségét.

Pantasilea és Bartolomeo szorosan átölelik egymást.

Azonban Ezionak támadt egy jobb ötlete. Visszatérve a tanyára, azt javasolta Bartolomeonak, hogy a zsoldosait álcázzak franciáknak, akik azért viszik őt megkötözve, hogy feladják.
Barto lelkesen beleegyezett, Ezio titokban végzett francia katonákkal, a páncélért. Átöltözésük után, Ezio is átvedlett, egy francia kapitány öltözékébe, és könnyedén átszelték a a környéket, egészen a francia táborig.
Ahogy szembe kerültek Octaviannal, Bartolomeo nyíltan megfenyegette és követelte, hogy engedje el Patasileat. A báró csak gúnyosan megjegyezte: "Ezek a vademberek sosem tanulnak!", majd felemelte fegyverét, hogy végezzen Pantasileaval.
Ezio gyorsan elsütötte Rejtett Fegyverét, ezzel megadva barto zsoldosainak a jelet a támadásra mellyel jó nagy zavar kavartak a francia katonáknak. Octavian egyre mélyebbre menekült a táborban Patasileaval, Ezio követte őket, és végzett vele megmentve Patasileat.
Bartolomeo átötlte feleségét, és megköszöntötte Ezionak, akit hercegnek szólított. Ezután ő és zsoldosai visszatértek a központba.
Ebben az évben Barto találkozott a többi Asszasszinnal, hogy felvegyék a harcot Cesare Borgia megmaradt követőivel, Róma kapujánál. Miután az utolsó támogatóival is végeztek, unokatestvére Fabio Orsini letartóztatta Cesaret, majd visszatértek a központba.

III. Ferdinánd és Niccò Orsini alatt

1503-ban a spanyol király szövetségeseként, Bartolomeo meghatározó győzelmeket ért el Gariglianoban, a francia sereggel szemben, amellyel elindította a spanyol uralom terjedését Dél-Itáliában.
1507-ben, Niccolò Orsini, és Barto a Velencei Köztársaságban tartózkodtak. A következő évben legyőzték I. Miska császári német-római hadseregé és végig hódítottak Cadroren, Maurian, Pontebban, Gorzikan és Trieszten. Ebben az évben Pordenoneban, Serenissimaban is szolgált. Az Agnadelloi csata

1509-ben, Bartolome harcolt az Agnadelloi csatában, hogy megvédje az Éden Leplét, amit oda volt elrejtve. Állítólag megtámadta az ellenséget Orsini parancsnok-helyettes engedélye nélkül. Nagyon megsebesült, de sikerült talpra állnia, és folytatni a harcot. Megnyerte Agnadello polgárait, és azok segítettek Bartolomeonak és erőforrásai összeszedésével.
15010-ben , meglátogatta Ezio Ostiaban. Ezio meg akarta kezdeni útját Szíriába, Maszjáfba, annak reményében, hogy megtalálja Altaïr Ibn-La'Ahad könyvtárát. Barto elkísérte egy darabig, majd elváltak útjaik.
1513-ban, Franciaország Velencét támadta, Milánó hercegét, aki harcolt a francia parancsnok Louis de la Tremoille ellen is. Vicenza a spanyol nápolyi alkirály, legyőzte Ramón de Cardonat. [3]

Későbbi Élete

Bartolomeo később kifosztotta Pordemonet, amely időközben a német római császár uralma alá került. Majd a franciák győztek Marignanoban 1515 szeptemberében, svájci zsoldosok segítségével.
Később sikerült meghódítania Bergamot, de meghalt ugyanezen év októberében, Ghedi ostrománál. Velence testét egy nagy ünnepség keretein belül temette el, a Santo Stefano templomban Velencében. Bartolomeonak és Pantasileanak négy gyermeke volt, három lányuk és egy fiuk.

Reneszánsz kori Assassinok és Tolvajok 3

                                                                       La Volpe
„Sok mindenek hívnak már. Gyilkosnak. Kalóznak. Tolvajnak. De nevezhetsz akár La Volpénak is.” —La Volpe Eziónak
.
Gilberto vagy La Volpe (magyarul: a Róka) a firenzei és római tolvajok vezetője, és az Asszaszin Rend tagja volt. Nagyon kevés információt tudunk róla.
1477-ben La Volpe segített Eziónak azzal, hogy elmondta neki, az egyik firenzei katakombában a Templomosok rendeznek találkozót. Sok évvel később La Volpe elutazott Velencébe ahol vissza akarta szerezni Rodrigo Borgiától az Éden Almáját.
Monteriggioni pusztulása után La Volpe Rómába költözött, ahol a Borgiák befolyása ellen harcolt. Nem volt hajlandó együttműködni az Asszaszinokkal, mert gyanakodott Machiavellire. Ezio később megmentette néhány tolvaját, így La Volpe beleegyezett, hogy újra segítsen az Asszaszionoknak.

Korai élete

Nagyon keveset tudunk La Volpe korai életéről, bizonyos mítoszok szerint észrevétlenül kirabolt egy pápai kocsit.
1467-ben Firenzében egy este az emberek látták La Volpét a háztetőkön ugrálni, a Palazzo della Signoriánál, a Palazzo Medicin és a Basilica di Santa Crocén egyazon időben. Azt állították, halhatatlan, és képes keresztüllátni épületeken. Van aki szerint a szeme lila színű volt.

Segítségnyújtás Ezio Auditorénak

„Az én dolgom az, hogy mindent tudjak ebben a városban. Nem ezért vagy most itt?”
—La Volpe Eziónak.

1477-ben La Volpe megtudta, hogy Ezio Auditore da Firenze a néhai Asszaszin, da FirenzeGiovanni Auditore  fia, aki visszatért Firenzébe, hogy megölje Francesco de' Pazzit. Leonardo da Vinci javaslatára Ezio felkereste La Volpét a Mercato Vecchióban, hogy segítséget kérjen Francesco megtalálásához.
La Volpe egyik tolvaja ellopta Ezio pénzét, ezért az Asszaszin üldözőbe vette a tolvajt. Később La Volpe visszaadta a pénzt, és kérte, hogy kövesse, mert tudja, hol van Francesco de' Pazzi. La Volpe a Santa Maria Novellába vezette Eziót ahol a Pazzi összeesküvők tartottak találkozót.

Ezio, La Volpe támogatását kéri.

La Volpe az egyik csatornában várt rá. Amikor Ezio megérkezett, elmondta neki, hogy a Pazzik meg akarják ölni Lorenzo de' Medicit. La Volpe kijelentette, hogy katasztrofális lenne, ha megölnék Lorenzót, mire Ezio megnyugtatta, hogy holnap reggel meg fogja menteni a firenzei nemes életét.

Az Éden Almájának a megszerzése

„A cuccia, tu.(Ülj.) Ha a rókával szórakozol, kardszúrás a jutalmad!”
—La Volpe, miközben Borgia katonákkal harcol.

1488-ban Velencében La Volpe Asszaszin társaival együtt megpróbálta megszerezni az Éden Almáját Rodrigo Borgiától. Amikor megérkeztek, látták, hogy Ezio már Rodrigóval harcol. Az Asszaszinok Ezio segítségére siettek, s bár a Templomos Nagymester végül elmenekült, az Alma Ezio tulajdonába került.

A hiúságok máglyája

„Találd meg az Almát, Ezio! Nem lehet messze.”
—La Volpe, amikor az Asszaszinok elvesztik az Almát.

1494-ben Girolamo Savonarola vette át az irányítás Firenze felett, miután egy Forlìban történt baleset során elvette Eziótól az Almát.
1497-ben La Volpe és Paola, a firenzei kurtizánok vezetője, felvette a kapcsolatot Niccolò Machiavellivel, hogy segítsen nekik felszabadítani a polgárokat. Ezio először leszámolt Savonarola hadnagyaival, majd ezt követően az Asszaszinok összegyűjtötték a Savonarola ellen fellázadó embereket a Palazzo Pittinél. Savonarola megpróbálta újfent az Éden Almájával irányítani a tömeget, de az kiesett a kezéből, miután Ezio megdobta egy késsel. Az emberek ezután elfogták Savonarolát, és máglyán ki akarták végezni.

La Volpe és Paola mozgósítja a polgárokat Savonarola ellen.

La Volpe és az Asszaszin társai újra összegyűltek, hogy tanúi legyenek Savonarola halálának. Ezio azonban hitt abban, hogy senki sem halhat ilyen szörnyű halált, ezért a rejtett pengéjévell torkon szúrta Savonarolát. Ezio végül beszédet tartott arról, hogy milyen fontos az egyén szabadsága.

A Kamra megtalálása

1499-ben La Volpe, és az Asszaszinok, akik Eziót a rend tagjává avatták Monteriggioniban, összegyűltek. Az összerakott kódexlapok segítségével felfedték, hogy a Kamra Rómában van, és hogy ez volt Rodrigo Borgia pápává válásának valódi oka: megválasztása révén ugyanis szert tehetett az Éden Botjára. Ezt követően Rómába utaztak, ahol az Asszaszinok elterelték a Borgia hadi erők figyelmét, amíg Ezio belopózott a Sixtus-kápolnába.

Róma felszabadítása

„A céhet innen irányítjuk majd. Látogass meg, amikor kedved tartja. Lehet tudok majd olyan feladatot adni, mely elősegíti az ügyünket.”
—La Volpe.

Az Asszaszinok találkoznak a búvóhelyükön.

Miután Ezio visszatért Rómából Monteriggioniba, a várost ostrom alá vették a Borgiák, és Cesare Borgia megölte Mario Adutiorét. Ezt követően néhány Asszaszin, beleértve La Volpét is, elutazott Rómába, hogy csökkentse az ottani Borgia befolyást. Amikor Ezio rátalált Rómában, ő volt a helyi tolvajok vezetője, de akárcsak Firenzében, itt sem akart együttműködni az Asszaszinokkal, mert Machiavellit az Asszaszinok árulójának tartotta.
Szerinte ugyanis Machiavelli szövetkezett a Borgiákkal, mert Monteriggioni utolsó estéjén elhagyta a várost, valamint rávetült a gyanú, hogy ő állt a római tolvaj céh elleni támadás mögött. Végül La Volpe mégis felajánlotta segítségét az Asszaszinok, miután Ezio kimentette néhány tolvaját a Borgia őrök karmai közül. Később Ezio megtalálta a valódi árulót is a Colosseumnál, egy tolvajt, aki Monteriggioni ostrománál eltűnt. Ezio La Volpe után rohant, hogy meggátolja Machiavelli megölésében. Szerencséjére időben odaért, és tájékoztatta őket a valódi áruló kilétéről. Miután La Volpe megtudta az igazságot, eltette fegyverét, és barátként üdvözölte Machiavellit.
La Volpe jelen volt Claudia Auditore beavatási szertartásán, és a Cesare maradék követői elleni harcban is.

Jellegzetességek és személyiség

Ezio: „Akkor csatlakozz hozzám!”
La Volpe: „És segítsek Machiavellinek? Köszönöm, nem. Az az ember a Rend árulója!”
—Ezio és La Volpe

La Volpe nagyon mozgékony ember volt, képes volt legyőzni Eziót egy futó versenyben, hiába volt nála idősebb. Egy Asszaszin tulajdonságainak valódi megtestesítője volt, képes volt olyannyira az árnyékban maradni, hogy sokan csak mítosznak tartották a létezését.

La Volpe beszél magáról Ezionak.

La Volpe gyanakvó volt mindenkivel szemben, aki nem érdemelte ki a teljes bizalmát. Szinte rögtön árulással vádolta Niccolò Machiavellit, amikor az nem számolt be minden cselekedetéről. Ezióban ezzel szemben a végletekig megbízott, miután az többször is segítségére volt.
La Volpe nagyon szerette a tolvajait, gyakran az életét is kockáztatta értük. Sokszor Eziót kérte meg, hogy legyen segítségükre.

Assassin agyak

      
                           Leonardo da Vinci


Leonardo da Vinci, vagy teljes nevén Leonardo di ser Piero da Vinci (Leonardo, a vincibeli Piero fia) (1452 - 1519) térképész, festő, szobrász, matematikus és mérnök volt az olasz reneszánsz idején.
Leonardo fontos szerepet játszott az Asszasszinok és a Templomosok közötti harcban, ami a szülőföldjén is tombolt, miközben egész idő alatt a firenzei Asszasszin, Ezio Auditore da Firenze barátja és szövetségese maradt.

Korai élete

Leonardo da Vinci 1452-ben született, házasságon kívül, a Firenze közelében fekvő Vinci-ben. Apja egy firenzei közjegyző volt, Piero da Vinci, anyja egy Caterina nevű helybéli nő. Gyermekkorát a toszkán vidéken töltötte, hogy megkímélje apját a házasságon kívüli fogantatásából adódó kellemetlenségektől. Leonardo festőművészeti tehetségét idősebb társai hamar felismerték, ezért 14 éves korában visszatért Firenzébe, és az elismert festő, Andrea del Verrocchio mellett inaskodott. Állítólag ott töltött évei alatt részt vett Verrocchio mesterművének, a "Krisztus megkeresztelésének" az elkészítésében.

Firenze

20 évesen Leonardo Firenzében nyitott műhelyt. Később megismerkedett az Auditore családdal, és jó barátjukká vált.

Találkozás Ezióval

„Leonardo: Sokszor érzem úgy..., hogy a munkámnak...nincs semmilyen célja. Maria: Jobban kéne hinned magadban Leonardo. ”
—Maria és Leonardo beszélgetése

1476-ban találkozott egymással Leonardo és Ezio, amikor Ezio elkisérte édesanyját. hogy segítsen elhozni Leonardo festményeit a Palazzo Auditoreba.  A vissza út beszélgetéseinek tárgya a festmények voltak főképp, de ez nem meglepő.
Ezio megjegyezte édesanyjának, hogy Leonardo mester nem igen tud rendet tartani a munkahelyén. Ezio édesanyja azonban magabiztosan dicsérte tehetségét, és látta benne a hosszabb távi jővő reményét, és azt mondta neki, hogy jobban bízzon magában.
Nem sokkal a beszélgetés után, hárman elindultak a Palazzo Auditoreba, Ezio Leonardo dobozkáját cipelte, amiben festmények voltak, melyeket a Palazzo falára szánták. Ezio kommentálta Leonardot, de rájött tévedett a "fiatal" művésszel kapocsaltban. A palazzoba megérkezve, Leonardo megjegyezte, hogy megtiszteltetés volt vele elbeszélgetni. Ez a találkozás, volt a nyitása egy egész életen át tartó barátságnak.
rejtett penge összerakása

„Bármi ami így megcsillan a napon furcsa. Ezio: Azt hittem a béke embere vagy. Leonardo: "Az ötletek elsőbbséget élveznek". ”
—Ezio beszélgetése, Leoval, mielőtt befejezte volna a Rejtett Pengét

Giovanni, Federico, és Petruccio kivégzésének szörnyűségei után, Ezio találkozott Leonardoval, egy testvéri öleléssel üdvözölték egymást. Ezio megkérte, hogy hozza helyre pengéjét, amit az apjától örökölt. Leonardot lenyűgözte a kifinomult és fejlett technológiája, annak ellenére, hogy milyen régi korban készült, előrébb jártak nálunk mondta.
Eleinte Leonardonak fogalma sem volt, hogy kell megjavítani a pengét, de hamar rájött, hogy Altaïr Ibn-La'Ahad Kódexe tartalmazza a fegyver teljes leírását. Beletelt ugyan néhány órába míg dekódolta az oldalt, de befejezte a Rejtett Penge javítását.
Leonardo felébresztette Eziot, és átadta neki a fegyvert. Leonardo állította hogy Ezionak meg kell szabadulnia az egyik gyűrűs ujjától "mert a pengét csak az forgathatja, aki teljesen elkötelezte magát".
Ezt csak saját szórakoztatására mondta, amikor készült levágni Ezio ujját, egyszerűen mellé, az asztalba vágta a pengét. Biztosította is, hogy ezt nem hagyhatta ki, Leonardo elmondta, hogy a pengét úgy módosították, hogy megtarthatja az ujját.
Közvetlenül ezután egy firenzei őr bukkant fel Leonardo műhelyénél. Leonardo kiment hozzá, Ezio bent maradt. Az őr tudta, hogy kapcsolatba lépett Ezioval, és elkezdte ütlegelni, többször gyomron rúgta, amíg a földön fetrengett, ám Ezio végzett vele.
Ezio az őr mögé lopakodott és letesztelte rajta újonnan szerzett fegyverét. Ezután a testet bevitte a műhelybe, ahol Leo kérésére a többi anatómiai kutatás eredményeihez rakta.
Leonardot Ezio 1478-ban látogatta meg legközelebb egy újabb Kódex dekódolása miatt, amit nagybátyjától Mariotól kapott. Számos új merényleti technikával lett gazdagabb Ezio, amit az udvaron lévő szalma próbababákon tesztelt, melyeket Leonardo tanítványa Vincenzo helyezett el.
Ezután Lenardo elkészítette a második rejtett pengét és barátja rendelkezésére bocsátotta. Ezután érdeklődni kezdett Francesco de' Pazzi után, ezért Leonardo diszkréten La Volpehoz irányította. Leo biztosította, hogy a "Róka" szeme mindenütt ott van, mindent lát, de senki soha nem láthatja.
Leonardo azt tanácsolta, hogy keresse meg Mercato Vecchiot, és kérte, hogy legyen óvatos. Ezután Leonardo rendszeresen fejtette Ezionak az újabbnál újabb Kódex lapokat.

A Kódex lap tanulmányozása.

Miután végett vetetett a Pazzi összeesküvésnek, ismét Leohoz indult, hogy elmondja micsoda "őrület" folyik Firenzében. Hamarosan újabb Kódex oldallal lett gazdagabb hála Lorenzo de' Medicinek.
Leonardo megdöbbent az új fegyver módosítás láttan, ami kidolgozta, hogy hordozója méreggel öljön, ami addig gyengítit ellensége cszervezetét míg az bele nem hal.
Leonardo elkészítette, és azt tanácsolta Ezionak ha elfogyna a méreg, akkor keressen fel egy orvost. Ezionak ez kicsit zavaros volt, de Leonardo elmondta neki, hogy azonos anyagokkal nem csak gyógyítani de ölni is lehet.

Költözés Velencébe

„Ezio! Azt hiszem rájöttem, hogy lesz képes az ember a repülésre.”
—Leonardo a repülőszerkezetről beszél

Ezio és Leonardo útban Velence fele.

1480-ban, Leonardo egy velencei nemestől kapott megbízást, aki nagylelkűen felajánlotta, hogy elszállítja a művészt Velencébe, valamint műhelyt is biztosít számára.
Utazása során találkozott Ezioval az Appennineknél. A művész szembesült egy törött kocsi kerék problémájával, és pont Ezioban találta meg a hiányzó eszközt, aki megemelte a kocsit, míg ő megjavította a kereket. Ezio benézett a kocsiba és észrevette a Repülő Szerkezetet, kérdezte is tőle, hogy mi ez, de Leonardo csak "semmi a mi említésre méltó" válasszal elterelte a témát.
Leonardo azonban elismerte, hogy még senkinek nem beszélt róla, és nem tudta magában tartani, így beszélt Ezionak róla. Eziot szórakoztatta Leonardo elképzelése, és felajánlotta neki, hogy ő majd hajtja a kocsit. Amint elindultak Romagnaba, még csak nem is közölte vele, hova tart.
Az út során, Rodrigo Borgia emberei megtámadták őket. Ezio erősen tartotta a gyeplőt és próbálta lerázni őket, aztán az égő nyilak elől próbált kitérni.
Számos megpróbáltatás után, Leonardo előbujt a kocsi rejtekéből, ekkor Ezio átadta neki a gyeplőt, és leugrott róla. Az Asszasszin végzett az őket követő katonákkal, ezzel biztosítva Leonardo biztonságos útját Romagnaba.
Romagna dokkjainál találkoztak, ahol terveik szerint elindultak volna Velencébe, ám elötte Ezio megmentette Caterina Sforzat.

Velence

„Ezio: Antonio ez itt Leonardo. A feltaláló mester aki ezt a...Darab Szart építette. Leonardo: Hé! Ez nem a szerkezet hibája!...Ez az én hibám. Megnézem, újra és újra a tervrajzot. Ez lehetetlen! Áh ez egy kibaszott rossz terv!”
—Leonardo és Ezio, amikor Antonioval meglátogatták a sikertelen teszt repülés után.

Megérkezésükkor Velencébe, Leonardo és Ezio egy kis idegen vezetésen vettek részt Alvise de Vilandino vezetésével, céljuk Leonardo új műhelyének elérése volt. A túra során háromszor álltak meg, egyszer Velence piacterén, ahol néhány őr Emilio Barbarigo parancsnoksága alatt zaklatott egy bódé stand tulajdonost. Alvise siettetve tanácsolta, hogy kövessék.

Ezio Leonardot a repülőszerkezet működésérők kérdezi.

Leonardo megállt egy boltnál, ahol egy fabábút nézegetett amely az emberi testet ábrázolta, de nem volt pénze, hogy megvegye. Megpróbált Eziotól kölcsön kérni, de abban a pillanatban egy tolvaj nő neki ment Ezionak, és ellopta a pénzét.
Alvise a Palazzo della Seta felé vezette őket. Ahova a zaklatott bódés, ment reklamálni, az örökhöz a bejáratnál, kártérítést követelve, de az őrők letartóztatták a "kereskedelem megzavarására" hivatkozva.
Amint megérkeztek a műhelyhez, Ezio közölte Leonardoval, hogy meg kell látogatnia a Palazzot, Leonardo közölte vele, hogy bármikor jöhet, esetleg ha akadna egy újabb Kódex oldal ő megfejti neki. Egy testvéri ölelés után útjaik ketté váltak.
1485-ben, Ezio újra igénybe vette Leonardo szakértelmét, de ezúttal nem dekódolásban. A repülő szerkezet iránt érdeklődött, remélve, hogy megközelítheti vele a Palazzo Ducale de Veneziat, hogy megmentse Mocenigo dózsét, a templomos Carlo Grimalditól.
Leonardo azonban félt a következményektől, ha valami baj lenne a géppel, amúgy is egy emberre lenne szükség aki tesztelésnek leugrana vele egy toronyból. Ezio ragaszkodott hozzá, hogy ő lesz az aki ezt végrehajtja, ám a próbarepülés sikertelen volt, Leonardo a gépet hasznavehetetlennek tekintette, és dühében a terveit a tűzbe dobta.
Abban a pillanatban, az éget apapír lebegni kezdett a tűz melegétől. Leonardo arra a következtetésre jutott, hogy annak érdekében, hogy Ezio elérje célját, az egész városban a cél vonalában tűzet kell rakniuk, hogy a gép a levegőben maradjon.

Karnevál

„Tudom, mi ez! Ez egy lőfegyver, egy elég miniatűr fajta, kisebb mint egy kolibri.”
—Leonardo amikor meglátta a Rejtette Fegyver tervét

Ezio és Leonardo a Karnevál idejében.

1486-ban, miután , megvádolták a dózse meggyilkolásával, Ezio egy karneváli maszkot kapott Leonardotol, hogy nehogy észrevegyék. Ezio egy Kódex lapot nyújtott át neki, ami felkeltette az érdeklődését, egy olyan fegyver terve volt benne, ami kisebb egy kolibrinél, és Ezio csuklójára erősíthető.
Miután Ezio letesztelte a pisztolyt, Leonardo átnyujtotta neki a maszkot, és Teodora Contantohoz küldte, ahol Antonio de Magianis is tartózkodott. Megkapta következő célpontjának nevét az új dózsét, a templomos Marco Barbarigot. A Dózse buli előtt, Leonardo meglátta Cristina Vespuccit, egy korábbi vendégét, aki részt vesz a velencei karneválon férjével. Közölte Ezioval, meg is jegyezte, hogy nem a legjobb ötlet most találkozniuk, mert a férjével jött. Ezio azonban a maszkra hivatkozva, megkereste, Leonardo tanácsát figyelmen kívül hagyva.

A Ciprusi Alma

„Leonardo: Lenyűgöző....elképesztően lenyűgöző... Ezio: Mi ez Leonardo? Mit csinál? Leonardo: Nem tudnám jobban elmagyarázni, mint azt sem, hogy a Föld miért kering a Nap körül!”
—Leonardo tanulmányozza az Éden Almáját.

Leonardo és az Alma kivetülései.

1488-ban, Leonardo és Ezio a Basilica di San Marconál találkoztak, miután kiderült, hogy a templomos hajó visszatért Ciprusról Velencébe a következő napon. Leonardo, rámutatott több fontos tényre, és jelölésekre amiket a Kódex oldalakon vélt felfedezni, mint például egy "próféta" érkezésére, azon a napon amikor az "Éden Darabja" a vízi városba, Velencébe érkezik.
Ugyanebben az évben, Ezio, Mario, és Niccolò Machiavelli meglátogatta Leonardot, hátha ő képes megfejteni az Éden Almáját, melyet sikeresen megszereztek Rodrigo Borgiatól. Azonban még a feltaláló mester sem tudta kitalálni, megmagyarázni, egy olyan tényt ami hasonló ahhoz, hogy "a Föld miért kering a Napkörül".
Leonardo töprengett, a tárgy nevén "Alma", "Éden Darab", amik Éva Almájára utaltak a "Teremtés Történetből". Amikor Ezio megérintette az Almát, aktiválta azt Leonardo szimbólumokat és előrejelzéseket látott, amiket a tárgy bocsátott ki. Ám Niccolo és Mario a földre estek a fájdalomtól amiket éreztek. Ezio gyorsan hatástalanította.
Leonardo azonnal megjegyezte, hogy az Alma nem kerülhet rossz kezekbe, mert a gyengébb elméket azonnal az őrületbe kergetheti. Ezután, úgy döntöttek, az Almát Forliba kell vinni, szövetségesükhöz Caterina Sforzahoz. Mielőtt elindultak volna Mario felajánlotta Leonardonak, hogy látogasson el a Villa Auditoreba.

Pitagorasz

Leonardo 1499-ben, amíg még a villában tartózkodott elkezdett érdeklődni Pitagorasz munkássága után, és megtalálta templomának helyét.
Készítette egy térképet amin megjelölte a templom helyét, ezt a a térképet a villában lévő festményibe/re rejtette el.

Róma

„Leonardo: Van egy rosszabb hírem is, attól tartok. Náluk van az Alma. Ezio: Igen, tudom. Még én adtam oda Marionak. Leonardo: Sajnálom, Ezio. Cesare adta a kezembe, hogy tanulmányozzam. Majd Rodrigo elvette tőlem, nem tudom, hova vihette.”
—Leonardo és Ezio római találkozásukkor

1499 végén, Leonardot erőszakkal kényszerítette harci hadi gépek tervezésére Cesare Borgia, Rodrigo Borgia fia, amelyeket Monteriggioniban be is vetettek a következő év elején.
Leonardo kénytelen volt kidolgozni egy aranybevonatú kézifegyvert, amivel aztán végeztek Mario Auditoreval. Ezeket a kézifegyvereket a pápai őrség is előszeretettel használta, és Cesare is Vianaban. Ezek ellenére Leonardo az Asszasszinok szövetségese maradt, titokban találkozókat tartott Ezioval, hogy tájékoztassa Cesare terveiről.
Megfordult a fejében, hogy megtudja a harci gépek helyét, és elpusztítja őket, ám ezeket Eziora bízta, mert nem volt egy harcos ember.
Leonardo segített Ezionak, hogy fegyvereket készített Ezionak (rekonstruálta az elvesztett fegyvereit). Francesco Vecelliot különösen lenyűgöztem Leonardo, "egy furcsa embernek tartotta, akit érdekel mind a művészet a találmányok, és a politika.

Háborús Szerkezetek

A templomos ellenőrzés elkerülése érdekében, Leonardo és Ezio különböző helyszíneken találkoztak, mindegyik helyszínen egy kézzel jelölt padnál.

Leonardo és Ezio találkozása Rómában.

A találkozók során Leonardo rekonstruálta a második kisebb rejtett pengét, a kapaszkodó kesztyűt, amiket Ezio elveszített Monteriggioniban az ősszel. A kesztyűvel használhatta a "Climb Leap" technikát, és alkarjára egy nyílméreg kilövőt szerelt Leonardo.
Azonban, mivel "nagyon kevés" pénzt fizettek neki a templomosok, Leonardonak muszáj volt pénzt kérnie a nyersanyagokra. A háborús szerkezetek végül elpusztultak, és Ezio megkapta a Leonardo által tervezett ejtőernyőt, ami elérhetővé vált a római szabóknál is mint vásárlási cikk.

Elválás

Amikor az Asszasszinok végre megszerezték az Éden Almáját a Borgiáktól, Ezio és Leonardo találkoztak a Tiberis szigeten. Leonardo gyászolta, hogy egy ilyen mesterművet mint az Alma, el kell rejteniük a világ elől, nem ellenezte Ezio döntését.

Ezio, Leonardo és az Éden Almája.

Továbbá, miután pártfőgólyát letartóztatták (Cesaret), jövedelme még soványabb lett, Ezio ezért felkínált egy kis pénzt neki, bár nem volt hajlandó elfogadni a pénzt Ezio belevágott Leonardo szavába, "viszlát", így az kénytelen volt elfogadni.

Pitagorasz Temploma

„Mióta tanulmányoztam az Almát (ezek a szimbólumok), a fejembe égtek. Ezeket a jeleket láttam Pitagorasz tanulmányaiban is”
—Leonardo megszállottsága az Alma múltjával kapcsolatban

Ezio és Leonardo figyelik a Mona Lisát.

Amikor Leonardo visszatért Rómába 1506-ban, felvette a kapcsolatot a Hermetikusokkal, és gyakran látogatta személyes könyvtári vezetőjüket, Ercole Massimot. Ott végezte kutatásait Pitagorasz, a briliáns matematikusról, aki kapcsolatba kerülhetette az Éden Darabjával. Végül Leonardot elrabolták a Hermetikusok, akik a templom helyét követelték tőle.
Ezio Salai segítségével megszerezte a festményeket, amiket a Borgiak elraboltak Monteriggioniból, és melyeken Leonardo térkép rajzokat hagyott. Ezio a Sas Látás segítségével, összerakta a trékép foszlányokat és megtudta a templom helyét.
Leonardot addigra levitték a katakombákba, Pitagorasz templomához, és elkezdték kihallgatni. Ezio végzett a Hermetikusokkal, beleértve Ercolellal, és megmentette Leonardot. Sérülései és megpróbáltatásai ellenére, Leonardo ragaszkodott, hogy még mélyebbre menjenek a templomba, Ezio vállalta a kockázatot, hogy felfedjék Pitagorasz templomát.

Ezio és Leonardo a Pitagoraszi Kamrában.

A végső kamrában, Ezio felismerte az architektúrát, amit az első civilizáció hagyott ott. Ezio DNS-ével az emelvény kinyitotta a Kamra ajtaját, ahol koordinátákat és képeket láttak megjelenni. Ezio úgy döntött, az lesz a legjobb ha békén hagyják a templomot, Leonardo megjegyezte, hogy szívesen tanulna, és fedezne fel még több dolgot.
Ezio gyorsan elterelte a figyelmét, és a jövőbeli terveiről kérdezősködött, amelyről Leonardo szívesen beszélt, miközben kimentek a templomból.

Meghívás a Rendbe

Miután megmentette a Hermetikusoktól, Leonardo és Ezio Spanyolországba utaztak, hogy üldözőbe vegyék Micheletto Corellat, aki szabaddá akarta tenni Cesaret. Miután túlélték a vad tengereket, egy bárbeli csetepaté után, és a hosszas lovas túrák után, Leonardo átadott Ezionak a házi készítésű bombáiból, majd úgy döntött visszatér Rómába. Ezio és Niccolo ezekkel a bombákkal pusztította el a Borgia flottát.
Miután Ezio Auditore da Firenze végzett Cesarevel Navarreban Viana ostromakor, ismét találkozott Niccoloval, Ezio 48-ik születésnapi partiján. Ezio felkínált egy helyet Leonardonak a rend köreiben, ám Leo kihagyta ezt a lehetőséget, bár támogatta és tisztelte a Rendet, ő a "magányos ember" útját akarta járni.
Leonardo Milánóban maradt majd ezután Amboisebe utazott Franciaországba.

Későbbi Élete

„Egész életemben azt hittem, a tanulás és az élet, egyszerűen csak arra való, hogy megtanuljunk meghalni.”
—Leonardo, Ezio és Niccolo, egy héttel a halála előtt

Leonardo utolsó éveit Franciaországban töltette, az otthont adó I. Ferenc király jóvoltából, aki egyben nagylelkű munka adója és közeli barátja is volt. Leonardo magával vitte leghíresebb festményét is a Mona Lisát, amikor 1513-ban Franciaországba visszavonult.
1519 áprilisának végén, Leonardot Ezio és Machiavelli felkereste Amboise lakásán, miután Niccolo kapott egy levelet, hogy Leo egészségi állapota folyamatosan romlik. Leonardo örült amikor meglátta régi barátait,megkínáltatta azinasával Etiennevel őket, süteménnyel és borral.
Leonardo lelkesen beszélt vágyáról, hogy meglátogathassa VIII Henriket Angliában, aki megkívánta vásárolni a tengeralattjáró terveit. Azonban ez soha nem történhetett meg, Leonardo haldoklott. Ezio és Niccolo mellette maradt a jövő hétig, amikor is
Leonardo 1519 május 2.-án elhunyt. Visszaútjukon Niccolo megjegyezte, hogy az a hír járja Leonardo Ferenc király karjaiban halt meg, Ezio meg is jegyezte: "Vannak királyok, akik mindent megtesznek a nyilvánosság miatt."

Jellemzők és Személyisége

„Ezen a gépen dolgozol valójában? Leonardo: Nos ez még kezdetleges fázisban van. Úgy értem, közel sem kész még, de azt hiszem, túl szerény vagyok - igen! Persze, hogy működni fog. Isten tudja, mennyit időt öltem bele! Ez az ötlet, egyszerűen nem enged el!”
—Leonardo hozz állása a repülőgép tervezéséhez

Ezio dekódolásra hozott Kódexlapja.

Leonardo vidám és optimista ember volt. Ezio legjobb barátja, ezért úgy bánt vele mint egy testvérrel, és vállalta a kockázatot, hogy megvédje őt, bár később megjegyezte, hogy a bátorság nem az ő erőssége.
Annak ellenére, hogy kiváló, köztiszteletben álló művész volt, mélyen érdekelték a világ csodái, Leonardo egy krónikus hallgatószemély volt.
Legtöbbször megbízásból dolgozott, minden munkálya 1 évvel tovább tartott a vártnál, sokat be sem fejezett. Lehetséges, hogy azért, mert nem érezte munkáját elég fontosnak, hogy ráfordítsa az életét, mint amikor Ezioval találkozott, panaszkodott is neki, hogy semmi célja sincsen, amivel hatást ehet a világra.

Leonardo tanulmányozza a Kódexlapot.

Leonardo munkája azért fontos volt, láthatóan Ezio csodálta a Mona Lisát. Függetlenül attól, hogy mennyire izgatott, telhetetlen, és kíváncsi, gyakran lehetett vele kommunikálni, mint amikor Ezio elvitte Altair Kódex lapjait dekódolásra hozzá.
Leonardo gyakran feledékeny, és könnyen megzavarható ember volt. Ezio a Pitagoraszi Kamrához való megérkezésükkor, Leonardo figyelmét a titokzatos képekés számok teljesen magukba szippantották.

Romantikus Élete

Leonardo homoszekszuálisanak tűnt, mível erre utaltak sokszor is. Amikor Rómába LEonardo a Mona Lisaról beszélt, Ezio figyelmeztette, hogy a csinos hölgyek csak elvonják a figyelmét. Eziora rakta a karját, és biztosította, hogy a "nők csak zavarótényezők" a munkájában.
Továbbá úgy tűnt kapcsolatot ápol asszisztensével, Salaival. Pitagorasz templomának feltárásakor, meg is említették Salait. Leonardo kérdezett rá először, amiből kiderült, hogy aggódik érte. Ezio megnyugtatta, hogy biztonságban van otthon, amire Leonardo megkönnyebbült. Ezio meg is jegyezte, hogy ő a legalkalmasabb társ számára, amire kicsit szótlanná, idegessé vált.